in

Hogyan választanak vezetőket az állatok?

Az emberek négy-öt évente a szavazóurnák elé járulnak, és megválasztják saját vezetőiket. Az állatvilágban ez persze másképp működik, és a legváltozatosabb módon kerülnek ki az irányítók.

Van, ahol az erőszak dominál, máshol pedig egészen meglepően, demokratikus vonásokkal találkozhatsz.

A legidősebb nősténytől a táncolásig

Az afrikai elefántoknál a legidősebb nőstényt választják meg vezetőjüknek, ennek oka az evolúcióban keresendő.

Minél idősebb ugyanis egy állat, annál jobban felismeri a veszélyeket, és több évtizedes memóriájában megtalálhatók a legjobb víz- és élelem lelőhelyek is.

Ugyanez a helyzet a gyilkos bálnákkal is, ahol a nőstények a legutolsó gyerek születése után akár még 50 évig vezethetik a csoportot a legjobb táplálkozási helyekre.

A pettyes hiénáknál öröklődik a vezetői rang, jó eséllyel a nőstény vezető gyerekei közül kerül ki a következő alfa.

Ennek praktikus okai is vannak, mivel a hiénák a rangjuk alapján részesülnek a zsákmányból, így a vezető gyermekei jobban tápláltabbak és erősebbek, mint az egyszerűbb családok kölykei.

A csimpánzoknál az alfa hím dominál, akinek egyetlen célja a minél több nőstény megszerzése. Vezetőként gondoskodik a csoport békéjéről a vitás esetek megszüntetésével és az élelem szétosztásával. Ő határozza meg, hogy melyik hím, melyik nőstényt kapja meg, és itt egyértelműen a hozzá szövetséges egyedeknek kedvez.

A méheknél a dolgozók több királynőjelöltek is kinevelnek, akik a speciális étrendjük miatt nagyobbra nőnek.

Ezután megharcolnak egymással, és az utolsó életben maradt lesz a győztes. Uralkodása azonban nem dicsőséges, csak az utódnemzéssel kell foglalkoznia.

A méhek ugyanis az olyan jelentős döntéseket, mint a költözés, aszerint döntik el, hogy melyik felderítő méh táncol energikusabban. A követendő lépést végül közösen, demokratikusan hozzák meg.

Forrás: nationalgeographic.com